Kérjük, legalább 3 nevet megadni szíveskedjék! A névegyezőség kizárása ellenőrizhető a www.e-cegjegyzek.hu illetve a www.cegtalalo.hu oldalakon.

Külföldi cégnév esetén a cégnév hiteles fordítását tanusító okirat beszerzése is szükséges A névegyezőség kizárása ellenőrizhető a www.e-cegjegyzek.hu illetve a www.cegtalalo.hu oldalakon.

Szükséges:

- a vonatkozó tulajdoni lap és a tulajdonos(ok) hozzájáruló nyilatkozata, vagy tulajdonos által aláírt bérleti szerződés;
vagy
- az érintett tag lakcímkártyája, amennyiben a társaság székhelye azonos az állandó/ideiglenes lakcímmel.
(Amennyiben nem rendelkezik tulajdoni lappal, úgy eljárásunk során kérelmére – külön díjazás ellenében – beszerezzük azt.)

A társaság székhelye (célszerűen egyben a központi ügyintézés helye is, de nem feltétlenül az) az a hely ahova – többek között - a cég hivatalos levelezése érkezik. Tehát ha a cégünk a tényleges tevékenységét egy adott címen végzi, de azt szeretnénk, hogy a levelezésünk a lakásunkra érkezzen- mert pl. nem szeretnénk h az alkalmazottak tudjanak bármiről – a cég székhelye a lakásunk, míg telephelye/fióktelepe a valós tevékenység helye.

A társaság telephelye ugyanazon a településen van mint a székhely, nem kötelező hogy legyen telephelyünk. Ha például a székhelyen kívül, más településen végez a cég tevékenységet, akkor telephelye nem lesz, de fióktelepe igen.

Amennyiben a cég tevékenységét a székhelyén kívül máshol is végzi, és ez a hely nem azonos településen van a székhelyével, akkor fióktelepként kell bejelenteni.

Amennyiben a cégnek nincs e-mail elérhetősége, nem alapítható - a sokkal olcsóbb és gyorsabb – egyszerűsített eljárással.
(Amennyiben nem rendelkezik e-mail címmel, úgy eljárásunk során kérelmére – külön díjazás ellenében - Domain regisztrációt és e-mail cím kiosztást kezdeményezünk)

Az éves forgalom legalább 10 % mértéke ebből a tevékenységből származik;

TEÁOR’08 kódok megtalálhatóak a www.ksh.hu vagy a www.teaorszamok.hu honlapon

Nem kötelező a feltüntetése, nem is célszerű, ha és amennyiben számlát kíván kiállítani egy tevékenység után a társaság, elegendő APEH adatlapon bejelenteni, ebben a könyvelő tud további információval szolgálni

Minimum 500.000,- HUF;
kérjük, tüntesse fel, hogy ebből mennyi készpénz és mennyi apport?

A Törzstőke állhat pénzbeli hozzájárulásból, és nem pénzbeli hozzájárulásból( bármilyen dolog, vagy jog lehet), valamint a kettő kombinációjából.

Alapításkor a készpénz 50% mértékét- egyszemélyes kft. esetén 100.000 HUF összeget- , további 1 éven belül a fennmaradó részét kötelező befizetni, apport befizetése az alapításkor akkor kötelező, ha eléri a törzstőke 50 % mértékét, egyébként 3 éven belül kell teljesíteni

Gt. 120. § (2) A pótbefizetési kötelezettséget - ha a társasági szerződés ettől eltérően nem rendelkezik - a törzsbetétek arányában kell meghatározni és teljesíteni. A pótbefizetés a törzsbetétek teljes befizetése előtt is előírható.
(3) A pótbefizetés késedelmes teljesítése vagy teljesítésének elmulasztása esetén a 14. § és a 138. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az üzletrész vételárából le kell vonni a nem teljesített pótbefizetés összegét, amely a társaságot illeti meg.
(4) A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a - visszafizetés időpontjában a tagjegyzékben (150. §) szereplő - tagok részére vissza kell fizetni, a visszafizetésre csak a törzsbetétek teljes befizetése után kerülhet sor. Nem kell visszafizetni a saját üzletrészre jutó pótbefizetést.

A pótbefizetés azt jelenti, hogy, ha a társaság ügyvezetése úgy látja, hogy a társaság működésének fenntartásához mindenképpen további tőkére van szükség akkor kötelezhetik a tagokat, hogy a részesedésük arányában fizessenek be egy bizonyos összeget.

A társaság ügyvezetése elválhat a tagoktól – tehát olyan személy is lehet ügyvezető, aki nem tag. Az ügyvezető tevékenységét megbízási vagy munkaviszonyban végezheti.

Sorolja fel a társaságok nevét, és az ott betöltött státuszt

A céget egyedül is jogosult képviselni

Gt. 23. § (1) Nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült.
(2) Akit jogerős bírói ítélettel a vezető tisztség gyakorlásától eltiltottak, e tilalom hatálya alatt nem lehet vezető tisztségviselő. Akit valamely más foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet főtevékenységként folytató gazdasági társaságban nem lehet vezető tisztségviselő.
(3) A gazdasági társaságnak megszüntetési eljárás során való törlését követő három évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki a törlést megelőző naptári évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő volt.
(4) Nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, akinek - mint a felszámolással megszűnt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjének vagy legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tulajdonosának - felelősségét a felszámolás során ki nem elégített követelésekért a bíróság a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény szerinti eljárásban jogerősen megállapította, és a jogerős bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettség alapján a fizetési kötelezettségeit nem teljesítette. A tilalom hatálya a vele szemben lefolytatott végrehajtási eljárás eredménytelenségétől számított öt év.

Önálló cégjegyzés esetén a cég képviselője, egy személyben képviseli a céget, míg az együttes cégjegyzési jog esetén, két vagy több személy együttes aláírása szükséges a társaság képviseletéhez. A képviselők ilyen formája szabadon kombinálható, tehát nincs akadálya annak, hogy 3 képviselő eseten egyikük önállóan , míg a további két képviselő csak együttesen rendelkezzen cégjegyzési joggal.

Itt ki kell választania, hogy mely ügyvezető kivel írhat alá közösen

Gt. 33. § 
(1) A tagok (részvényesek) a gazdasági társaság ügyvezetésének ellenőrzése céljából jogosultak - a (2) bekezdés szerinti esetekben pedig kötelesek - társasági szerződésükben felügyelőbizottság létrehozását előírni.
(2) Kötelező a felügyelőbizottság létrehozása:
a) a nyilvánosan működő részvénytársaság esetében, kivéve, ha a részvénytársaság az egységes irányítási rendszer szabályai szerint működik;
b) zártkörűen működő részvénytársaság esetében, ha azt a szavazati jogok legalább öt százalékával rendelkező alapítók, illetve tagok (részvényesek) kérik;
c) a társaság formájára és működésének módjára tekintet nélkül, ha azt törvény a köztulajdon védelme érdekében vagy a társaság által folytatott tevékenységre figyelemmel előírja;
d) ha e törvény a munkavállalókat megillető ellenőrzési jogok gyakorlása érdekében így rendelkezik (38. §).

Gt. 40. § 
(1) A gazdasági társaság legfőbb szerve által választott könyvvizsgáló feladata, hogy gondoskodjon a számviteli törvényben meghatározott könyvvizsgálat elvégzéséről, és ennek során mindenekelőtt annak megállapításáról, hogy a gazdasági társaság számviteli törvény szerinti beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá megbízható és valós képet ad-e a társaság vagyoni és pénzügyi helyzetéről, működésének eredményéről.
(2) A könyvvizsgáló nem nyújthat a gazdasági társaság részére olyan szolgáltatást, amely az (1) bekezdés szerinti közérdekvédelmi feladata tárgyilagos és független módon történő ellátását veszélyeztetheti. Külön törvény határozza meg a társaság könyvvizsgálója által végezhető kiegészítő tevékenységek körét, a szolgáltatásnyújtás feltételeit és korlátait.
41. § (1) Ha a számviteli törvény a gazdasági társaság számára a könyvvizsgálati szolgáltatás igénybevételét kötelezővé teszi, vagy azt a gazdasági társaság társasági szerződése egyébként előírja, a gazdasági társaság legfőbb szerve megválasztja a társaság könyvvizsgálóját és meghatározza a könyvvizsgálóval kötendő szerződés lényeges elemeinek tartalmát.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül is kötelező a könyvvizsgáló választása, ha azt törvény a köztulajdon védelme érdekében előírja.

A honlapot a bejelentést követően a cégszolgálat rendszeresen ellenőrzi adatbiztonság szempontjából –
Gt 21/A. §
(1) Amennyiben a gazdasági társaságokról szóló törvény a céget közvetlenül kötelezi arra, hogy a Cégközlönyben közleményt tegyen közzé, a cég választása szerint e kötelezettségének a cég honlapján való - e törvény szerinti - közzététellel is eleget tehet. Ebben az esetben a honlapon való közzététel a Cégközlönyben való közzétételnek minősül, és a közzététel megtörténtének igazolásaként a cég a Cégközlöny lappéldányának csatolása helyett jogosult a honlap közzététel céljára szolgáló helyének pontos megjelölését megadni.
(2) Amennyiben a cég választása szerint a Cégközlönyben történő közzététel helyett a honlapján teszi közzé közleményeit, e tényt és a cég elektronikus elérhetőségét (honlap) a cégjegyzéknek tartalmaznia kell. A honlapon való közzététellel egyidejűleg a közleményt a cég köteles az ismert hitelezői számára elektronikus úton is megküldeni, amennyiben a hitelező elektronikus elérhetőségét a céggel közölte.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a cég köteles a honlapját folyamatosan működtetni, és a közleményt a honlapján olyan módon szerepeltetni, amely igazolja a közzététel megtörténtének időpontját. Amennyiben a cég a honlap folyamatos működtetési kötelezettségének nem tesz eleget, a cégbíróság a céggel szemben törvényességi felügyeleti eljárást folytathat le, és az eljárás során intézkedésként törölheti a cégjegyzékből a honlap elérhetőségét, illetve azt a tényt, hogy a cég a közvetlen közleményeit a honlapján teszi közzé.
(4) Amennyiben a cég a honlapját már nem kívánja fenntartani, köteles ezt a tényt a cégbíróságnak bejelenteni, kérve a honlapra és a honlapon való közzétételre vonatkozó adatok törlését. A bejelentéshez - elektronikus formában, külön jogszabályban meghatározott módon - köteles csatolni a korábban a honlapján közzétett közleményeit a cégiratok között való elhelyezés céljából. A cég honlapján történő közzététel részletes szabályait rendelet állapítja meg. - 50/2007. (XI. 14.) IRM rendelet a cég honlapján való közzétételről)
Gt 75. §
(1) Az átalakulás elhatározásáról tájékoztatni kell …
(2) A gazdasági társaság a társasági szerződés aláírását követő nyolc napon belül köteles erről a Cégközlönynél közlemény közzétételét kezdeményezni, amelyet két egymást követő lapszámban kell közzétenni.
162. §
(1) Az ügyvezető a törzstőke leszállítását elhatározó taggyűlési határozat meghozatalát követő harminc napon belül köteles a taggyűlési határozatról szóló közleményt a cégbíróságnak elektronikus úton megküldeni, egyidejűleg intézkedni a tőke leszállításról hozott döntés Cégközlönyben történő kétszer egymás utáni közzétételéről, akként, hogy a két közzététel között legalább harminc napnak kell eltelnie.
57. §
(1) Az uralkodó tag (min. 75 % mértékű befolyás esetén – megj.)- az elismert vállalatcsoport előkészítésében részt vevő gazdasági társaságok erre vonatkozó döntését követő nyolc napon belül - köteles a Cégközlöny két egymást követő számában közleményt közzétenni.

Legkésőbb az aláírással egyidejűleg kérjük a vonatkozó személyi igazolványt, a lakcímkártyát és az adóigazolványt bemutatni

Ennek ellenértéke 15.000,- HUF+ÁFA, mely magában foglalja a 2 éves regisztrációs díjat és egy e-mail címet, melyet a cégkivonatában feltüntetünk.

Ennek ellenértéke 1.000,- HUF. Amennyiben ezen szolgáltatásunkat nem kéri, úgy a vonatkozó 30 napnál nem régebbi, hatályos adatokat tartalmazó hiteles „tulajdoni lap másolat”-ot irodánkban felmutatni köteles

A társaság alapításához/módosításához nem szükséges a közjegyző által készített aláírási címpéldány, ellenben a későbbi tevékenység során az aláírási címpéldány megléte szükséges lehet. Irodánk az Ön kérésére a vonatkozó okiratot előkészíti, és közjegyzőnél időpontot egyeztet. Ezen szolgáltatást irodánk díjmentesen végzi

A szolgáltatás díjtalan.
A szolgáltatást nem az ügyvédi iroda végzi!